A mai nap összegzése: 

reggeli: szokásos zabpelyhes cucc (35gr zabpehellyel, kimértem és mérleget is előhagytam, mostantól ki is fogom....muszáj még tudatosabbnak lennem) 

ebéd: csirkés zöldséges cucc másik fele 

uzsi: 4 abonett kevés cottage cheese-zel (ez a sparban kapható cucc) 

vacsora: mint tegnap, egy Norbi update 1 csokis puding 8 szem meggyel  (erre azért nem kellene rászokni)

Az a gond, hogy az uzsonna és a vacsi állati finom volt, és ilyenkor elgondolkodom, hogy vajon ez tuti nem túl hizlaló, meg szabad ezt ennem??? Az emberben azért él a sztereotípia, hogy ami finom az lehet hizlal is. :) 

Mozgás: Az irodára jégen betotyogást és vissza nem venném ide. Fél 11-kor este viszont rávettem magam 30 perc tornára; súlyzózás és hasra. 

Holnapra kitaláltam mit fogok főzni, de lehet úgy alakul V.vel és M.val ebédelek....megnéztem a menüt és mivel ott vannak paleo cuccok is, talán találok olyant, ami nekem is ok. 

Ami egyébként rettentő könnyen megy, hogy nem esek kísértésbe a boltban, hogy megvegyek ezt vagy azt. Még csak eszembe sem jut a péksütik, kenyerek, csokik etc. felé nézni, mert tényleg nem is hoz lázba. 

Viszont ma majdnem elcsábultam ebédelni V.vel.....miközben ugye nekem a jó kis diétás kajám az irodán várt. Nem azért, hogy juuuj most egyek valami jó szénhidrátosat, hanem inkább szociális életet élni....és ilyenkor nehéz nemet mondani.... Valószínűleg csak azok értik meg igazán, hogy fejben mennyire ott kell lenni ilyenkor és végiggondolni, hogy akkor mit is tudok itt vagy ott enni, mehetek-e én ide vagy oda ebédelni, vacsorázni, akik megküzdöttek már vagy épp küzdenek azért, hogy egy picit is lejjebb menjen a mérleg mutatója..... Mindez pedig kívülről úgy hat, mintha hisztis lenne az ember lánya, pedig igazából éppen keményen dolgozik azért fejben, hogy elérjen valamit. 

És igen, most tényleg van bennem egy kis elkeseredettség. Miközben továbbra is próbálom fejben tartani, hogy nem két hét alatt születik az eredmény. Ma mialatt próbáltam kiizzadni magamból a nemtomhanyadik hasprést, arra gondoltam, ezek az oldalak, blogok tuti átverések, biztos nem is fogytak egy hónap alatt 4-5 kilókat az emberek....rajtam semmi változás. Aztán még megláttam az ágy alatt a mérleget is közben, és gondoltam, csak rá kellene állnom. Azt hiszem nem azért nem tettem, mert megfogadtam, hogy még két hétig nem fogok, hanem mert mi van ha semmivel sem mutat kevesebbet!? Totális kudarcnak érezném magam ( mondjuk így is:)....szóval a mérleg maradt ott ahol van. 

Most pedig aszem lefekszem aludni. Rém büszke lennék magamra, ha holnap de. be tudnék suvasztani egy futást, de ehhez időben fel kellene kelnem.....a kritikus pont.